Rainbow Six: Siege

Aqwis barátom segítségével szert tettem egy bétakulcsra a címben szereplő játékhoz, amit többen ki is próbáltunk. Az alábbiakban a tapasztalataimat szeretném összefoglalni.

Itt egy videó, amit a játékról készítettem:

Először is, a játék maga lekötött, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy nem hardcore játékosoknak készült (legalábbis nem annyira hardcore-oknak, mint az azelőtti rainbow játékok). Az első problémám ott kezdődött, hogy uplay-es a játék, ami alapvetően egy elég nagy feketepont, mivel a uplay szerintem egy rakás szerencsétlenség, bűn játékba integrálni.

A játékban két játékmód létezik (egyelőre, a bétában): az egyik a terrorist hunt, amiben egy házat kell megtisztítani a terroristáktól, ezt legfeljebb 5-en játszhatják. Eléggé szórakoztató játékmód, viszont eléggé idegesítőek benne a kamikaze terroristák. Egyrészt, mivel a játék netcode-ja ELÉGGÉ SZAR, másrészt pedig ha pajzzsal van az ember, akkor esélye sincs elmenekülni, lelőni meg ilyen netcode mellett eléggé nehéz.

A netcode-ról csak annyit, hogy rendszeresen nem regisztrálja a lövéseket, a hostnak iszonyatos előnye van, ami pvp meccsek esetében eléggé látványos tud lenni. (előbb lelő, mint hogy befordulna a sarkon az én képernyőmön, vagy már simán fedezékben vagyok és akkor lő le)

Az AI eléggé csalósra sikeredett, ha akár csak egy kicsi lyuk is van a falon, akkor biztos lehetsz benne, hogyha a másik szobába belép egy terrorista, akkor instant arra a lyukra fog nézni és lelő rajta keresztül. Az AI ugyanakkor képes bekerülni a játékosokat, ami elég realisztikus, de elég idegesítő is tud lenni 🙂

A pvp része a játéknak elég szórakoztató tud lenni, a bétában két variáció volt. Az egyik, hogy egy bomba van, a másik pedig az, hogy kettő. 😛 A terroristáknak ezeket nyilvánvalóan meg kell védenie, a CT-knek pedig defuse-olniuk. A legnagyobb problémám a multival az az, hogy nem egyszer előfordult, hogy minimum 3-an jöttek pajzzsal a CT-knél, ami esélyt sem hagyott nekünk a nyerésre terroristaként, mivel a pajzsok (szerintem) túlságosan erősek. Taktikázásra sajnos nincs olyan nagy lehetőség, mivel nem tudsz halkan bemenni a házba. Minden egyes nyílás el van barikádozva fával, amit nem tudsz halkan szétszedni, csak szétütni, vagy robbantani. Ezzel viszont a terroristák tudomására hozod, hogy ott vagy, és elkezdenek rád özönleni. Ezzel el is jutok a fő részéhez a bejegyzésemnek.

Ez a játék szinte pontosan olyan, mint bármelyik újabb Call of Duty. A taktikázásnak csak a látszata van meg, nincs sok választásod, hogy hogy mész be, merre mész, milyen eszközöket használsz.

Vázolnám, hogy milyen lehetőségek vannak a bemenetelre:

• a pincében mész be: lentről fölfelé menet megtisztítod az épületet, miközben a terroristák az épületen kívül bekerülnek
• az alagsorban mész be: hatalmas lövöldözés, lemész a pincébe, megtisztítod, visszamész az alagsorba, ismét megtisztítod, felmész a felső szintre, megtisztítod, majd megpróbálod megtalálni az utolsó terroristát
• a felső szinten mész be:  fentről lefelé menet minden egyes szintet megtisztítasz, miközben a terroristák bekerülnek és seggbelőnek

Szintek között csak meghatározott pontokon lehet átrobbantani a padlót. Az ellenség szereti C4-gyel teledobálni a folyosókat és szobákat, ezekre érdemes odafigyelni.

Összefoglalva tetszett a játék, de a vége felé már kezdett eléggé repetitív lenni, mivel tényleg nincs sok választási lehetőség és bármennyire is próbálod megtervezni a behatolás módját, mindig ablakrobbantással vagy betöréssel indul.